Kanizsa ellen – sok mosollyal

Nehéz mérkőzésen vagyunk túl, kapusunk sérülése nem ad okot örömre, de vannak dolgok, amik mosolyt csaltak az arcokra.

Végy egy jó kapust – tartja a mondás, és sok igazság van benne. Sérülés miatt már második mérkőzésünkön voltunk kénytelenek “pótkapussal” pályára lépni. Szükség volt a jó védekezésre, és most újra csapatként kellett bizonyítanunk, hogy mennyit érünk.

A Nagykanizsa a dobogóról látogatott el hozzánk a vasárnapi bajnokira. A mérkőzést végig uralva, helyenként a mi ritmusunkban, visszafogottabban, helyenként nagyobb iramú játékot mutatva az első félidőben eldöntötték a pontok sorsát. Harminc perc után az eredmény nem, de a mutatott játék képe bizakodásra adhat okot: védekezésünk helyenként elfogadható, sőt határozott volt, megvoltak az ütközések, de főként a beállós körüli játékot nem tudtuk megoldani. (9-16)

Köszönet a képekért Muzslay Péternek!

A második félidőben lelkesedésünk és eredményességünk is alábbhagyott: a végeredmény vereség, amiből tanulnunk kell. A koncentrációt fenn kell tartani, a védekezést fizikailag és szellemileg is bírni kell, a támodásokban pedig sokkal kevesebb tehnikai hibával kell játszanunk. Edzés, edzés és még több edzés, meglesz az eredménye.

Kaposvári ESE – Tungsram SE Nagykanizsa (9-16) 14-29

Vönöczky-Schmidt Erika (Kaposvári ESE): “Tetszett nagyon a folyamatos ütközésekkel teli védekezésünk! Büszkék lehetünk Kovács Alexandra teljesítményére a kapuban! Támadásban pedig, ha sokkal kevesebb technikai hibát vétünk, a közeljövőben partnerei lehetünk Nagykanizsa csapatának.”

A mérkőzés után rövid ünnepléssel köszöntöttük a szülinaposokat, a sok mosoly és finom torta emléke mellett néhány öröm könycsepp is emlékeztet arra, milyen jó ez a közösség.

Folytatás csütörtökön, utazás Dunaújvárosba, ahol a listavezető otthonában a reális célunk a tisztes helytállás.